Megjelenés éve: 1968.

Szerző: Tom Evans

Nagylemez: Maybe Tomorrow

A múltkori Badfinger-szám után íme az „elődzenekar” (a felállás ugyanaz maradt, csak a nevüket változtatták meg, igaz, a Badfingerben hamarosan Joey Molland váltotta Ron Griffithst) első és legismertebb kislemeze (az egyetlen másik, a „Dear Angie” meg sem közelítette sikerében). Később felkerült az első Badfinger néven megjelentetett nagylemezükre, a Magic Christian Music címűre is.

A „Maybe Tomorrow” egy sírdogálós, szomorkás, vonószenekarral gazdagított dalocska. Tom Evans szerzeménye, ő is énekli a vezérszólamot (Evans egyébként 1983-ban, Pete Hamhez hasonlóan, önkezével vetett véget életének, szintén az – időközben újjáalakult – zenekar körüli bonyodalmak miatt). Szövege is igazodik a hangulatához: elvesztettél valakit, mások persze nem törődnek vele ("See the people go their way,  / Care not of me and love I've lost today."), talán jobb is; egy álomban, egy álomért élsz ("And so I'm living for a dream, / Each lonely day spent looking for the sunshine"), az ismerőseidnek közben azt mutatod, hogy jól érzed magad, boldog vagy, közben saját magadat is ezzel hitegeted ("I make believe that I don't care; / I tell my friends I love my life, I'm happy"). Ugyanakkor, ahogy a refrénből már sejteni lehet ("I'll never know until I looked into her eyes/seen her once or twice" – „Nem fogom tudni soha, amíg a szemébe nem nézek/amíg nem látom őt egyszer vagy kétszer”), egy ismeretlentől, egy új találkozástól várod az új szerelmet ("Wherever, whoever you may be"), hogy elfelejthesd az előzőt. Hát sok szerencsét… :-)