Megjelenés éve: 1964.
Szerző: Rod Argent
Nagylemez: Begin Here
A múltkor már említettem, hát következzen a Zombies első kislemeze (első otthon megjelent nagylemezükről), egyben a másik óriási slágerük, négy évvel korábbról. Az 1965-ben, nyolc hónappal a kislemez után kiadott Begin Here nagylemez tele van blues-, soul- és dzsesszklasszikusok feldolgozásaival („Summertime”, „You Really Got a Hold on Me”, utóbbi a Beatles verziójára hajazó előadásban, Sam Cooke „Bring It On Home to Me” című dalával összefűzve, „Sticks and Stones” és a lemezt záró „I Got My Mojo Working”), de már több a saját szerzemény (nyolc saját szám és hat feldolgozás, pont úgy, mint a Beatles Please Please Me című lemezén :-) ), igaz, ezek közül csak a „She's Not There” lett igazán népszerű, egyedül ez jelent meg kislemezként; a két későbbi, de a nagylemezt megelőzően megjelent kislemez közül sem a „Leave Me Be”, sem a „Tell Her No” nem került fel a nagylemezre; ezek közül csak az egyébként korábban megjelent amerikai kiadáson (The Zombies) kapott helyet az utóbbi.
A dal Chris White basszusgitárjával indít, majd egy kissé szokatlan ritmussal lép be Hugh Grundy, ez viszont a versszakok második felére és a refrénre „kiegyenesedik”. Közben természetesen Rod Argent zongorajátékát hallhatjuk, minden sor végére beilleszt egy kis díszítést, majd a szám második felében egy jellegzetes szólót játszik (a későbbi „Time of the Season”-ben hallható is mennyire hasonlít erre!). Szövegét John Lee Hooker „No One Told Me” című száma ihlette, az első sor ezzel kezdődik. Itt valaki nagyon rosszul választott párt magának, de erről, hiába tudták előre, nem szóltak neki a többiek ("No one told me about her, / Though they all knew"). A refrénben még el is mondja, hogy nézett ki, milyen kedvesen viselkedett, milyen volt a haja színe, a szeme ragyogása, a hangja – de ezek már eltűntek, nincs többé jelentőségük, lehullott az álarc. Kicsit nyugtalanító téma, de a zene bőven kárpótolja a hallgatót (főleg ha olyan „szerencsés”, hogy a szöveget nem is érti). Nem véletlen, hogy 1977-ben (a Moonflower című dupla lemezükön) a Santana is feldolgozta, és – számos későbbivel ellentétben – ezt nem sikerült elrontaniuk, nekik is az egyik legnagyobb slágerük lett.
