Megjelenés éve: 1975.

Szerző: Jeff Lynne

Nagylemez: Face the Music

Az Electric Light Orchestra-ról én valószínűleg nem tudnék sok újat írni, hiszen az 1970-ben, a Move három tagja (Roy Wood, Jeff Lynne, Bev Bevan) által alapított zenekart itthon is jól ismerik. Az „Evil Woman”, a „Livin' Thing”, a „Last Train to London”, a „Rock & Roll Is King” vagy a „Calling America” biztosan sokaknak ismerősen cseng már cím alapján is. A hetvenes években talán leginkább ők haladtak a Beatles által kijelölt úton, John Lennon egyszer azt is megjegyezte, hogy ha a Beatles együtt maradt volna, zenéjük valószínűleg olyanná vált volna, mint amilyen az ELO-é. Roy Wood 1972-ben távozott az együttesből, hogy megalapítsa a Wizzard nevű formációt, amely azonban messze nem lett ennyire sikeres. Ezzel Lynne lépett elő a zenekar vezetőjévé, jóformán minden saját dalukat ő szerezte (születtek egyébként feldolgozásokból is nagy slágereik, mint például Chuck Berry „Roll Over Beethoven”-jéből). Zenéjüket meghatározza a szinte minden dalukban megjelenő nagyzenekari hangzás (persze itt is akadtak kivételek, mint például a legnagyobb amerikai sikerük, az 1979-es „Don't Bring Me Down”).

Az 1975-ben, az ötödik nagylemezükön megjelent „Strange Magic” nem tartozik a legismertebb dalaik közé, nekem viszont (amióta ismerem) egyik kedvencem tőlük. A szöveget talán nincs is értelme fordítgatni, úgysem tudnám magyarul visszaadni a hangulatát. Arról viszont megint lehet némi sejtésünk, hogy mit is takar az a „különös varázslat” a címben. :-)