Megjelenés éve: 1997.
Szerző: Richard Ashcroft (Mick Jagger, Keith Richards)
Nagylemez: Urban Hymns
Egyik korábbi bejegyzésemben írtam, hogy az Oasis „Wonderwall”-ja a kilencvenes évek egyik legemlékezetesebb dala. A mai bejegyzés tárgya viszont – nyugodtan kijelenthető – a legnagyobb sláger ebből az évtizedből, valószínűleg a kezdő hangokból felismeri bárki, a reklámoktól kezdve szinte mindenhol felbukkant már.
Pár szó az előadóról: a Verve (ismét egy angol zenekar, mi más? :-) ) a britpop műfaj egyik legrégebbi képviselője, bár népszerűségük azért elmarad a műfaj óriásai (Oasis, Blur) mögött. 1990-ben alapította Richard Ashcroft énekes, Nick McCabe gitáros, Simon Jones basszusgitáros és Peter Salisbury dobos. Később csatlakozott hozzájuk Simon Tong gitáron és billentyűs hangszereken. A banda 1999-ben, belső ellentéteik miatt feloszlott. 2007-ben ismét összeálltak az eredeti felállással, ennek azonban két év múlva ismét feloszlás lett a vége.
A „Bittersweet Symphony” 1997 júniusában jelent meg kislemezen, három hónappal később pedig az Urban Hymns című nagylemezen is. A dal szövegét – dalaik többségéhez hasonlóan – Richard Ashcroft szerezte, zenéje azonban egy 1966-os felvételre épül, mely nem más, mint a Rolling Stones „The Last Time” című számának szimfonikus zenekarra áthangszerelt, szöveg nélküli feldolgozása; ezt David Whitaker hangszerelte, a felvétel pedig Andrew Oldhamnek, a Stones eredeti menedzserének zenekarával készült. Emiatt Mick Jagger és Keith Richards nevét is fel kellett tüntetniük a szerzőknél.
Szövegének tartalmáról már a cím („Keserédes szimfónia”) is sokat elmond. Ez a szimfónia maga az élet, ahol próbálsz megélni, és a pénz rabszolgája maradsz mindhalálig ("Trying to make ends meet, / You’re a slave to money, then you die."), hiába próbálsz kitörni ebből, nem megy ("No change, I can't change…"), és nem tudsz önmagad lenni, mert mindig valakinek meg akarsz felelni ("But I'm a million people from one day to the next"). Sokáig lehetne még boncolgatni a szöveget, de nagy részét őszintén szólva én sem egészen értem. Jó zenehallgatást! :-)