Megjelenés éve: 1979.

Szerző: Mick Jones, Joe Strummer

Nagylemez: London Calling

Ma ismét egy angol zenekar dala következik. A Clash 1976-ban alakult, pályafutásuk legnagyobb részében a Joe Strummer (ének, gitár), Mick Jones (ének, gitár), Paul Simonon (basszusgitár) és Nicky Headon (dob) felállásban játszottak. A punkmozgalomhoz tartozott, de zenéjükben sok más műfaj (reggae, funk, ska, rockabilly) elemeit is átvették.

Az 1979-ben megjelent, London Calling című dupla nagylemezük jelentette a banda számára az áttörést, a legnagyobb sikert. Ennek utolsó száma (jelen bejegyzés témája) annyira későn került fel a lemezre, hogy már a borítóra sem került fel, mivel az akkor már a nyomdában volt. Persze a későbbi kiadásokon szerepel a „Train in Vain” címet kapott dal (eredeti címe „Stand by Me” volt, de ezt megváltoztatták, nehogy összetévesszék Ben E. King amerikai énekes 1961-ben megjelent, azonos című slágerével). 1980-ban aztán kiadták kislemezen is. A Clash legismertebb dalai közül talán ennek van a legkevesebb köze a punkzenéhez: egyszerű, szerelmes dal (a kiábrándultabb fajtából), a zene pedig még inkább távol áll tőle (érdekesség, hogy éppen a vonatzakatolásra emlékeztető ritmusáról kapta a címét, amely egyébként sehol nem szerepel a szövegben).